Nagyon érdekes eltérések
vannak fájdalom és fájdalom között.
A jellege és az intenzitása is változhat időről időre.
A fájdalom jellegénél fontosnak tartom megemlíteni az úgynevezett nyitási fájdalmat.
- Ennek a tudtomra hozatala gyakran jár nevetéssel 🙂
- “fáj, de nagyon jó”
- “jól fáj”
Hát, jó… 🙂
Azért hívjuk nyitási fájdalomnak, mert az a terület nyílik.
Ezt érzékeli az idegrendszer és jó érzéssel párosul. Boldog, hogy végre kiszabadult ott valami a fogságból és küldi az örömhormonokat 🙂
Persze, fáj is… de közben jó is.
Találsz erről egy videót a TikTok csatornámon:
https://www.tiktok.com/@reveszkrisztina/video/7262038286275824928?is_from_webapp=1&sender_device=pc&web_id=7266456184462673441
Régi iskola: az a jó, ha fáj
Khm. NEM!!!
Ha csak nincsenek szuicid hajlamaid… mert akkor tényleg jó, ha fáj.
A fájdalom extra terhet ró ránk, idegrendszerileg kimerít minket. Van, hogy szükséges, én szoktam is mondani, hogy ha tényleg szükséges, akkor igen, de közben azért nézem is, hogy meddig húzhatlak. Tudod, ez egy bizalomjáték, ami kettőnk közt van.
Nem tudom megkerülni a témát, hogy szót ejtsek azokról, akik konkrétan szadizni szeretik a hozzájuk érkezőket, mert ezzel valami vélt hatalmat gyakorolnak. Ilyen is van, emberek vagyunk, nem mind egyformák.
De ha elmész valahova, hogy jobban legyél, akkor szerintem ne érezd már magad kiszolgáltatottan és ne végig úgy legyél jelen, hogy “ezt ki kell bírni”! Szerintem… Mert majd pár nap múlva talán jobb lesz.
Én egy szóval sem mondom, hogy nem okozok fájdalmat. De hidd el, ez engem nem villanyoz fel. Ugyanúgy túl szeretnék lenni rajta, lehetőleg minél hamarabb, mint ahogy te is.
Amikor nem párosul a fájdalom egyfajta jó érzéssel, amit ugye nehezen magyarázol meg 🙂 akkor azért érdemes kérdezősködnöm. A tapintásom elég jó, ha az ágyon fekszel, ritkán hagyatkozok a szememre, mert nagyon meg tud zavarni.
Így nagyon ritkán nyúlok mellé, mert pontosan tudom, minek milyen tapintása van. Tudom érzékelni az idegeket, az ereket, az inakat és az izmot is. A csontot azért nem írtam a felsorolásba, mert ha már azt is érzem, akkor lehet, hogy tényleg nagyon mellémentem 🙂
Szóval érdemes minden fájdalomról beszélni:
- jó, nem jó
- ott fáj, ahol vagyok, vagy máshol
- van-e zsibbadás vagy lesugárzó fájdalom
- tudsz-e oda lélegezni (idegrendszerileg fókuszálni) és oldódik-e vagy sem
Csak pár példa, hogy mi minden érdekes, ha neked épp fáj valami.
Mégis mennyire fájjon, ha már fáj?
Nálam nagyon fontos, hogy az első és az utolsó alkalom kivételével mindig sétálsz kezelés közben.
Ilyenkor azt nézem, hogy be tudtad-e integrálni a változásokat, ezért kérdezgetlek.
Nagyon fontos, hogy lássam, mi változott az előzőekhez képest, illetve, hogy te is jelezz nekem, hogy mit érzel.
Innen fogom tudni, milyen kapcsolatban vagy a testeddel, az idegrendszereddel. Minél éberebb vagy, annál jobb.
Nálam azonnal meg szokott jelenni a változás, nem kell ezzel másnapig vagy harmadnapig várni.
Nagyon fontos információ még, hogy tapasztalok-e valamit ezek közül
- dekoncentráció
- dezorientáció vagy szédülés
- bőrszín változások: sápadás, kipirulás
- nem normális pupilla tágulás, szűkülés
- libabőr, amikor nem fázol, illetve vacogás, de továbbra sem a hideg miatt
Elég rutinos vagyok már, tudom, meddig mehetek el, de azért ehhez látnom kellett, hogy hol tolom túl.
Ezek közül mindegyikkel találkoztam élőben, úgyhogy amint tapasztalom ezeknek a legapróbb jeleit, azonnal vissza fogom nyugtatni az idegrendszeredet és jön a banánchips majszolás.
Itt zárójelben megemlíteném, hogy banánchips enélkül is jár, nyugodtan kérhetsz, más is szokott 🙂 nagyon finom 🙂
Visszatérve és megismételve:
A fájdalom fáraszt, kimerít idegrendszerileg. A nagy változások, ahogy az edzésnél is, nem edzés közben történnek, hanem regenerációkor, ezért nagyon fontos lesz, hogy az idegrendszeredet tudjam hangolni, te pedig tudj pihenni, mert akkor integrálsz igazán.
A túlzott fáradság dekoncentrációt és dezorientációt idéz elő, nem mindig vicces! Fenntartja a szimpatikus idegrendszered túlsúlyát és olyankor pont nem regenerálódsz :/
Regenerációra pedig óriási szükségünk van!
Ha pedig valaki olyan nyúl hozzád, aki tartós fájdalmat okoz (vannak akik imádnak vesébe könyökölni pl. – sokszor dolgozom utánuk), akkor fájdalomkerülő mozgásod és tartásod lesz, ami ugyanúgy nem túl vicces.
Így, kérlek te is figyelj oda, hogy valóban szükséged van-e arra a fájdalomra és ha azt érzed, hogy nem múlik, nem oldódik, akkor jelezd.